Egy igazi lokálpatrióta

Egy igazi lokálpatrióta

Herling Erikkel, az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság külsős bizottsági tagjával beszélgettünk hagyományokról, közös értékekről, elképzelésekről.

 

Köztudott Önről, hogy egy régi soroksári sváb családtagja. Mit jelent Önnek Soroksár?

Talán nem túlzok, amikor azt mondom: Soroksár az egész eddigi életemet meghatározta. Ide születtem egy konzervatív, keresztény értékrendű családba. Háromnegyed részig vagyok sváb, az egyik nagymamám tót volt, Sáriból származott. Gyerekkoromban, a patak mellett, a Tálingon töltöttem a szabad időm nagy részét. Főképp a nyarak emlékezetesek, mivel a híres „tálingi” élet arról szólt, hogy május vége felé - több generációra visszamenőleg -  tradicionális gátépítés vette kezdetét a híd alatt, ami a legtöbb esetben szeptemberig állt is, kivéve amikor a lovas rendőrök lebontatták azt velünk. Nagyapám alapított egy üveges vállalkozást itt Soroksáron, ami a mai napig működik, erre nagyon büszke vagyok. Jelenleg két munkatársammal dolgozunk ebben a „családi manufaktúrában”, amely Soroksár lakosságának az „üveges” problémáit hivatott megoldani. Hál’ Istennek ez a vállalkozás teremtett alapot családunk megélhetésének.

 

A német nemzetiségi kultúra, a hagyományok milyen szerepet töltenek be az életében?

Mivel svábnak vallom magam, így a német nemzetiségi hagyományok nagyon közel állnak a szívemhez. A soroksári sváb közösség által szervezett hagyományőrző eseményeken részt veszek a mai napig, valamint a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzatban képviselőként is lehetőségem adódott egy ciklust eltölteni. Ebben az időben is aktív szervezőként őriztem és ápoltam közös értékeinket. Külön említést érdemel a Márton-napi lámpás felvonulás, amely esetében közreműködésemmel segítettem ennek a nagyszerű hagyománynak az ápolását. Őszintén szólva, büszkeséggel tölt el, hogy részt vehettem ilyen és ehhez hasonló közösségi események felélesztésében, újragondolásában, hiszen ezeken jelennek meg a legnagyobb létszámban a helyi iskolák diákjai, akiknek tovább kell adnunk kultúránkat, hogy ők is megőrizhessék azt.

 

A 2019-es helyhatósági választásokon önkormányzati képviselőjelöltként is elindult. Mit tervez a jövőre nézve?

A 2019-es önkormányzati választásokon a 7. számú egyéni választókerületben indultam, és ugyan a győzelem elmaradt, de a személyemre leadott szavazatok száma és a sok biztatás jóleső érzéssel töltött el. A jövőben is szeretnék részese lenni valamilyen formában kerületünk, Sorok sár közéletének. Számtalan olyan tervem van, amelyet meg kellene valósítani a környékfejlesztése, szebbététele érdekében. Jelenleg az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság külsős bizottsági tagjaként is igyekszem az önkormányzat munkáját segíteni. Itt szeretném kiemelni a Tanulmányi Ösztöndíjprogramot, amelyen keresztül évről évre támogatjuk a tehetséges soroksári fiatalokat. A pályázatokról a bizottság dönt.

 

Mondana ezekről az elképzelésekről néhány szót?

Talán a közlekedési nehézségek enyhítése az egyik legfontosabb megoldandó feladat. Itt említeném meg, hogy - ahogy azt nap mint nap tapasztalhatjuk - a Budapest-Belgrád vasútvonal-fejlesztés kerületünket is nagymértékben érinti. Magam talán még jobb helyzetben vagyok, mint sokan mások, hiszen csak a „tőszomszédságában” lakom a nyomvonalnak. Ezzel kapcsolatban azzal a felvetéssel élnék, hogy a pataknál a jelenlegi tervek szerint nem lesz átjárás a vasút felett, de szeretném, hogyha, akár futás vagy kutyasétáltatás okán arra járó lakosság át tudna jutni a vasútvonal túloldalára is. Gyakorlatilag, ha magunk elé képzeljük, akkor egy Péterimajorig elhúzódó, csodálatos „öko-útvonalat” lehetne létre hozni Soroksáron. Emellett– csak érdekességképpen megemlíteném, hogy annak idején volt a kerületben egy „csöpögő” névre hallgató kút az egykori Weimper zöldséges előtt, amelyből jó minőségű artézi víz folyt, ebből készült sok helyen a vasárnapi húsleves. Ennek a visszaállítása – véleményem szerint - szintén fontos lenne.