A következőkben arról írnék, hogy milyen hosszú, olykor viszontagságos munka után értük el a lakossággal közösen, hogy a Molnár-sziget "főútjának" megépítése rövidesen elkezdődjön.
A Molnár-sziget mindig is közel állt a szívemhez, hiszen felmenőim több tagja is molnárként dolgozott. A dédszüleimnek a Duna kis ági részén vízimalma volt, ami kenyeret adott a családnak. A rendszerváltozás előtti időkben a sziget szabályozását két részre osztották: üdülőövezeti és külterületi mezőgazdasági zártkerti részre. Sajnos, ez „megpecsételte” a sziget sorsát és hosszútávon meghatározta, hogy milyen lehet a sziget későbbi arculata. Az évek során beépült a sziget üdülőövezeti része és sokan életvitelszerűen kezdték használni a nyaralójukat. Joggal merült fel az ott lakókban, hogy gépjárművel portalan utcán juthassanak a lakóhelyükhöz. A közművek építése is lassan haladt az ingatlan tulajdonosok is nagy energiát fektettek a gáz bevezetésébe. A 2010. évi önkormányzati választás után az RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás segítségével és Európa Uniós pályázat elnyerésével megépülhetett a csatornahálózat a szigeten. Ettől kezdve nyílt lehetőség arra, hogy az üdülőövezetben aszfaltos utat létesítsen az önkormányzat. Először közlekedési, majd a csapadékvíz-elvezetési koncepciót kellet elkészíttetni és a szakhatóságokkal egyeztetni. A Völgyhajó utcára, mint a sziget főutcájára koncentrálódott a figyelem. Az utca domborzati viszonyai és a telkek rendezetlensége okozott gondot. Sokáig a kisajátítási eljárások akadályozták a tervek engedélyeztetési eljárását.
Most már meg kezdődhet az építkezés kormányzati forrásból. A közel 20 év lakossági, képviselői és hivatali munkája beérett és a sziget „főutcája” méltó állapotba kerül. Köszönöm az ott lakók türelmét, kitartását, bizalmát és minden hivatali munkatárs kitartó munkáját! Köszönöm továbbá a kormányzat támogatását!
Egresi Antal