Milyen kötődése van Soroksárhoz?
1982 óta élek Soroksáron. Sváb családba születtem, apai ágon soroksári felmenőim vannak egészen az 18. század első feléig visszamenőleg. Emellett feleségem vérbeli, tősgyökeres soroksári, akivel nyolc csodálatos gyermeket neveltünk fel boldog házasságban, itt, Soroksáron.
Hogy indult el a vállalkozói úton, családi ösztönzés, esetleg egyéni motiváció okán?
Nehéz megfogalmazni, valószínűleg azért alakult így, mert a szakközépiskola elvégzését követően mindig a kereskedelemben dolgoztam. 1988-tól vezettem a Kőbányai Centrum Ház műszaki osztályát egészen a bezárásáig, ezt követően a Corvin Áruházban folytattam a munkát. Az új, jellemzően nyugati multinacionális vállalatok térhódítása itthon is elkerülhetetlen volt, ami egy korszak végét jelentette. Az akkori műszaki cikk nagykereskedelmi vállalkozások megszűntek, ahogy a szakboltok többsége is, felváltották őket a mai népszerű elektronikai kiskereskedelemi boltokhálózatok. Ezt követően feltettem a kérdést, hogy mivel lehetne foglalkozni, amihez a multik annyira nem érthetnek, hát így jött a zöldség-gyümölcs. El is érkeztünk 2004-hez, amikor elkezdődött a zöldséges „karrierem”. Akkor még a Templom mögött, a „Piac téren” sátoroztunk, egyfajta ideiglenes piacként üzemelt. Telt, múlt az idő, megszerettek minket a vásárlók, így ezt a boltot, amiben ma itt állunk, 13 éve, 2010-ben nyitottuk a feleségemmel a Vecsés út-Templom utca sarkán.
Milyen vállalkozónak lenni 2023-ben Soroksáron? Milyen változtatásokra lenne szükség, ami segítené a helyi vállalkozók fennmaradását, esetleges bővülését?
Az én boltom esetében a lokáció nem rossz, nagy az átmenő forgalom a Péterimajor irányába, vagy akár az orbánhegyi lakosok közül is sokan a vevőim, a Virágvölgy lakóparkból szintén. A Grassalkovich úton is óriási a forgalom, de mégis nagy előnyöm a „Fő utcával” szemben, hogy nálam meg lehet állni. Ma már az emberek többsége autóval közlekedik, így prioritást élvez a parkolás lehetősége. Az én meglátásom szerint egy önkormányzat jelentősen nem tudja befolyásolni a helyi vállalkozások bővülését, esetleges fennmaradását. Egy dolog jut eszembe, az pedig a parkolás problémájának a megoldása a központban.
Megváltoztak a vásárlói szokások, ha valaki a multikhoz képest jobb minőséget tud kínálatba bocsátani, megfizethetőbb áron, akkor van esélye fennmaradni, megélni. Nekünk ez az egyik nagy szerencsénk, hogy jó árakon, a piaci árakhoz képest alacsonyabban, vevői szemszögből elfogadható áron adjuk a portékánkat, így ezzel sok vevőt tudunk kiszolgálni. Szerénytelenül hangzik, de zöldségben, gyümölcsben és sörben is „verhetetlenek” vagyunk, még a multikhoz képest is. Mondok egy példát: az egyik sör nálunk 269.-Forint, az egyik multinál 349.-Forint. Van egy régi sváb mondás, ami így szól: "Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint." – ennek szellemében csináljuk az üzletet.
Soroksárról köztudott, hogy igen alacsony a népsűrűségű kerület. Ez mennyire mutatkozik meg a vásárlóerőben?
Összetett kérdés, viszont már korábban szóba került, hogy egyszerűen megváltoztak a vásárlási szokások. Én azt tapasztalom, hogy hiába nyílik új bolt valahol a kerületben, a soroksáriak sokszor be sem mennek. Soroksár mégiscsak egy „zártabb, falusiasabb” település, így, ha nem mennek be, akkor nem fog kijönni a „matek” és be fog zárni a bolt.