Budapest belvárosa felől érkezve Soroksár határánál az utazónak jobbkéz felől, először a fák közül egy kis kápolna fedezhető fel. Az itt élők naponta találkoznak vele. De tudják-e, ismerik-e a kápolna hányattatott történetét? A svábok betelepítésével közel egy időben Esterházy Pál gróf suffraganeus és általános helynök engedélyével bizonyos Gerstenmajer Mihály soroksári lakos állította 1778-ban. A kis fakápolnát Szerdahelyi Gábor püspök úr az 1785 Canonica Visitacio alkalmával a Nepomuki Szent János kápolnával együtt lebontatta. A Szűz Mária képet a templomban helyeztette el. Ezt követően közel 100 évig egy vallási emlékhely állt a lebontott kápolna helyén. Idézet Schimpl József esperes plébános leveléből:
„Kimenve a helyszínre, találtam a szobrot a többi területhez képest egy középszerű dombra helyezve, a királyi úttól nagyjából 50 lépés távolságra, amelynek útját két fasor ékesíti, és a kúttá alakított bugyogó forrás sem hagy kívánnivalót maga után. Ezen kép alatt a következő bevésett felirat olvasható: Mária segíts meg a Soroksári Forrásnál Állíttatta Georg Mis és Franz Ecker, amely utalás a forrásra könnyen felkeltheti azt a babonás gondolatot, hogy a Boldogságos Szűz Mária képe csodálatos módon a forrásban vagy a mellett találtatott; legkevésbé származik innen. A szobor jobb oldalán Paolai Szent Ferenc képe látható.”
Ezen a helyen 1880 évben Ecker Mátyás saját ingatlanán egy kápolnát építtetett és 100 osztrák forint örök érvényű alapítványt tett a kápolna fenntartására. Ezután megkapta a Váci püspökség áldását. 1881-ben megkezdődött a Budapest-Szabadka Zimony-Belgrád vasút építése, ezzel a kápolna melletti forrás elapadt. Ecker Mátyás 1905-ben meghalt. Az építtető örököseinek egy részét a svábok kitelepítésekor bevagonírozták, és 1946-ban elüldözték Németországba. Az itt maradt rokonságtól a földeket tagosítás címén 1965-ben államosították. A kápolna sorsa az egyházi alapítványok államosítása miatt megpecsételődött. Az 1956-os forradalom alatt 1956. október 26-án a Pestre vonuló kiskunhalasi 37. lövészezred az ATRA gyár körüli csatában a kápolna tornyát eltalálta, a kápolna részben megsemmisült. A Dél-pesti Szennyvíztisztító tervezése, majd megépítése elbizonytalanította a kápolna sorsát. A kápolnát id. Zwick József vezetésével, anyagi támogatásával vallásos magánszemélyek ápolták. Végül a kezelői jogot a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. kapta. Mára jelentősen leromlott a kápolna állapota. A Magyar Kormány 2011. évben lehetővé tette az önkormányzatok részére különböző állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes tulajdonban adását, köztük a kápolna területét is. Soroksár Képviselő-testülete 2013 februárjában döntött arról, hogy önkormányzati tulajdonba kéri a területén lévő elhanyagolt állapotú műemlék kápolnát, és vállalta annak örökség védelmi oltalmát. Több mint 10 év elteltével minden bürokratikus akadály elhárult és 2023 decemberében kormányhatározat született arról, hogy az önkormányzat megkaphatja a kápolnát. A sorozatos tulajdonosváltás után reméljük révbe ér a soroksári műemlékek között a kápolna is.
A Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány megtette az első lépést a fenntart ható műemlék ápolásához vezető úton. Megrendelt egy örökségvédelmi és vallásturisztikai tanulmány tervet, ami elkészült.
Továbbá, sikeresen megtaláltuk a kápolna eredeti harangját. Ma a Kelenvölgy, Szentháromság Plébánián „teljesíti szolgálatát”.
Köszönet illeti mindazon magán és hivatali személyek, civil szervezetek közreműködését, akik részt vettek a kápolna ügyének előmozdításában.
A Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány kéri a soroksári lakosok és a településen működő vállalkozások segítségét a kápolna felújításához, helyreállításához, hogy méltó tanúsága legyen történelmünknek.
Számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11720018-20301303; a közlemény rovatba, kérem, írják be: Segítő Mária kápolna.
A kápolnáról készült tanulmányterv itt érhető el: Segítő Mária kápolna-tanulmányterv digitális anyag.rar
Egresi Antal
Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány kuratórium elnöke