Soroksár fejlődése nemcsak a beruházásokon múlik, hanem azon is, ki képviseli a kerület érdekeit országos szinten. Bese Ferenc polgármester az elmúlt év eredményeiről, a folyamatban lévő fejlesztésekről, a közelgő választások tétjéről, valamint a közösség erejéről beszélt lapunknak.
Az új önkormányzati ciklus kezdete óta eltelt bő egy év alatt melyik eredményre a legbüszkébb, és mely területen szeretne még javítani?
Megfordítanám: egyik legnegatívabb „élményem” egy bölcsődei pályázat kiírása után kialakult helyzet és állapot. Újtelepen épülne egy bölcsődénk, amely egy Európai Uniós nyílt pályázat keretében kiválasztott vállalkozó hibájából hiúsult meg, emiatt nem tudjuk tartani a határidőket. Természetesen nem álltunk le, napi kapcsolatban állunk az illetékes hatóságokkal és minisztériummal, és azon vagyunk, hogy minél előbb újra kiírhassuk a pályázatot. Nagyon szeretném, hogy ebben az évben megépüljön a bölcsőde, de a következő nevelési évre már kell, hogy álljon az épület.
A pozitívum az, hogy nagyon sok olyan dolog történt Soroksáron, még ha ezek közül néhány az előkészítés fázisában tart is, amelyek mind a kerület fejlődését, az itt élők érdekeit szolgálják. A lakosság szempontjából legfontosabbnak megítélt a vasúti aluljáró kérdése. Kormánytámogatással elértük, hogy egy olyan tervet tudtunk átadni az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, amely engedélyekkel rendelkezik, túl vagyunk a teljes kisajátítási eljáráson, tehát miután a minisztérium kiválasztja a megfelelő vállalkozót és forrást is tud rá biztosítani, akkor azonnal elindulhat a munka. Ez azért nagyon fontos, mert a vasútvonal kelet-nyugati irányú elvágó hatása olyan óriási, amit a szintbeli kereszteződések nem tudnának biztosítani.
Milyen fejlesztéseket, beruházásokat terveznek erre az évre?
Hangsúlyozom, hogy kormánytámogatással fog a legtöbb beruházásunk megvalósulni. Az egyik ilyen a Dr. Nádor Ödön Egészségügyi Intézmény több évtizede elmaradt fejlesztése, a szennyvíz- és ivóvíz-csőrendszer teljes cseréje és az épület felújítása. A munkálatok várhatóan jövő év elejére fognak befejeződni.
Az infrastruktúrát érintő legnagyobb fejlesztés a dinamikusa fejlődő Apostolhegyen valósul meg, amit szintén kormánytámogatással, egy 550 millió forintos beruházással kezdünk. Az első ütemben egy szennyvízcsatorna és az ahhoz tartozó átemelők megépítése történik majd, amelyre később rá tudjuk kapcsolni az utcákat, valamint ivóvízvezeték-rendszert is kialakítunk. Ez azért is nagyon lényeges, mert azon a területen vannak még építési terület tartalékaink.
A képviselő-testületnek van egy, a Molnár-sziget déli csücskére vonatkozó fejlesztési koncepciója, amely több közösségi tér – többek között sétányok, közösségi csónakház, kávézó, hajómalom – kialakítását foglalja magában, kicsit a régi időket idézve, de természetesen modern köntösbe bújtatva. Mindez a turizmust is szolgálná, de sokkal inkább az itt élő emberek pihenését. Ez szintén egy hiánypótlás, de ennek az első lépése, hogy a területet rendezni kell, mert amikor 50 éve kotorták a Kis-Dunát,erre a területre sok-sok iszap és törmelék került. .Jelen pillanatban 440 millió forint kormánytámogatás áll rendelkezésünkre erre a célra.
Ez az összeg mire elegendő?
A pályázati pénzt a terület kármentesítésére és a veszélyes anyagok kitermelésére kaptuk. De abban bízunk, hogy a mindenkori kormány támogatja azt is hogy itt, Budapest déli kapujában a turizmus fejlődjön. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem egy Kopaszi-gátat vagy Római-partot szeretnénk építeni, nem az a célunk, hogy turisták ezrei lepjék el Soroksárt, de bizony az itt lakóknak egyre nagyobb az igénye arra, hogy minőségi környezetben tudjanak kikapcsolódni.
A fővárossal való egyeztetések során sikerült előrelépést elérni a buszjáratok és az utak állapota kapcsán?
Két buszjáratot is kell említenem. Az Újtelepről induló 224E járat már üzemben van, viszont Ófaluba és a BILK környéki részre igényelt gyorsjárat még nem valósult meg, pedig ez utóbbi külön kérésként fogalmazódott meg az ottani vállalkozások, illetve az ott munkát vállalók részéről is. A BKV-val már tárgyaltam erről, a közlekedési cég nem zárkózott el ettől a megoldástól, sőt le is tettek az asztalra egy olyan tervezetet, amelyen még dolgozni kell.
Az útjaink borzalmas állapotban vannak. Éppen ezért, ahogy elolvadt a hó és megszűnt a jegesedés, a kollégáimnak kiadtam, hogy mérjék fel az összes kátyút, ami létezik Soroksáron, tehát nemcsak az önkormányzat fenntartásában lévő utakon, hanem a fővároshoz tartozókon is, ez a felmérés a napokban fejeződik be. A soroksári fenntartású utak egy részére a kátyújavítási feladatokat már ki is adtuk a vállalkozónak. Szeretném megjegyezni, hogy mi nem a gyors, hideg aszfalttechnikát alkalmazzuk, mert annak véleményünk alapján nem sok teteje van, hanem a szabályszerűt, azaz a meghibásodott részt kivágjuk, és azt forró aszfalttal töltjük fel. A fővárosi fenntartási utakon talált hibákat pedig továbbítjuk a fővárosnak, azok javítása ugyanis az ő kötelezettségük, amelynek reményeink szerint mihamarabb eleget is tesznek.
A közelgő országgyűlési országgyűlés választások kapcsán Ön mit tart a legfontosabb kérdésnek?
Erről elsősorban soroksáriként tudok nyilatkozni, hogy mi fontos nekem, és azt gondolom, egész Soroksárnak, az itt lakóknak. Mindenképpen olyan országgyűlési képviselőt kell választanunk, aki ismeri Soroksárt. Aki tudja a problémáinkat, bajainkat, gondjainkat, és azokat megfelelő módon tudja képviselni is. Nagyon sokán mondják azt, milyen jó, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármester helyben laknak, mert elérhetők, és minden nap szembe kell nézniük a választóinkkal. Nem ritka eset, hogy késve érek be a munkahelyemre, mert amikor elindulok a polgármesteri hivatalba, vagy amikor itt kiszállok az autóból, már várnak a lakók, elmondják problémáikat. Tehát olyan országgyűlési képviselőt szeretnénk, aki itt él velünk, aki ismer minket, és nemcsak a gondjainkat, hanem a szokásainkat és a hagyományainkat is, magyarul Soroksár szerves részét tudja képviselni.
Az említett szokásokhoz, tradíciókhoz kapcsolódva: milyennek látja Soroksár közösségi, kulturális életét?
A közösségi életünk rendkívül szerteágazó és színes. Ez nem véletlen, és ebben az önkormányzatban dolgozóknak és természetesen a képviselőknek óriási szerepe van, tudniillik közösséget építeni csak belülről lehet. Nekem az a gyakorlatom, hogy ahová elhívnak, bármilyen rendezvényre – ez legyen egy dalárda próba, akár egy iskolai verseny, vagy egy Holbig-felvonulás, különböző bálok, egyebek –, megpróbálok ott lenni.
Rengeteg olyan művész van itt, Soroksáron, akik hál ’Istennek itt ragadtak. Azt szoktuk mondani, hogy a Kis-Duna és az ide fújó szél egy csodálatos tehetségeket magában foglaló települést alakított itt ki, és ők is építik közösségeinket.
Három nemzetiségi önkormányzatunk van, a legerősebb nyilván a sváb közösség, amely az 1730-as évektől van jelen, rajtuk kívül vannak a bolgárok és a romák, ők mind-mind hozzátesznek közösségeinkhez.
Nagyon sok olyan civil szervezetünk is létezik, akár az idősebbekösszefogására, a nagycsaládok megsegítésére vagy éppen a Botanikusok Baráti Köre, akik kimondott, konkrét céllal is rendelkeznek, és tesznek hozzá értékeinkhez, nemcsak megőrizve azokat, hanem tovább is fejlesztve.
Azt látom, hogy nagyon-nagyon sok olyan szegmensünk van, amiben az átlagnál sokkal jobban teljesítenek a szervezeteink. Azt is látom, hogy, mint említettem, nagyon szerteágazó közösségeink vannak, de amikor kell, összefognak, és ez jól mutatja Soroksár erejét.